A túlórázás és díjazása

A túlóra fogalma
Rendkívüli munkaidőnek a következők minősülnek:
- a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés munkaideje (például a munkavállaló munkaideje kedden 16.30 óráig tart, amennyiben ezt követően tovább dolgozik, az rendkívüli munkaidő),
- a munkaidőkereten felüli munkavégzés munkaideje (például a munkavállalónak egyhavi munkaidőkeretben november hónapban 174 órát kell dolgoznia, ilyenkor minden további óra túlmunkának minősül),
- az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő (jelen esetben is minden, az elszámolási időszak alapját képező tartamhoz képest ledolgozott további óra), továbbá
- az ügyelet tartama (teljes időtartama attól függetlenül rendkívüli munkaidőnek minősül, hogy ez alatt munkát végzett-e a munkavállaló).

A rendkívüli munkaidőt a munkáltató a munkavállaló pihenőideje terhére rendeli el, ennek megfelelően a munkaidő-beosztástól eltérő időtartamban történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül akkor is, ha a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés elrendelése történik meg, és akkor is, ha a beosztása szerint a munkavállalónak heti pihenőnapja lenne és erre a munkáltató munkavégzést rendel el. Idetartozik a napi munkaidőt meghaladó munkavégzést kiegyenlítő szabadnapra elrendelt munkaidő, és az ügyelet, illetve a készenlét alatti munkavégzés munkaideje is.

Az éves rendkívüli munkaidő korlát
Az éves rendkívüli munkaidőkorlátra tekintettel teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Értelemszerűen arányosan kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. Kollektív szerződés rendelkezése alapján ez a mérték legfeljebb évi 300 órára emelhető fel. 

Az elrendelés korlátai
A korábban hatályos munka törvénykönyve alapján a munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhetett el. Mivel a rendkívüli munkavégzés-elrendelés a munkáltatónak többletköltséget okoz (kellene okoznia), természetesen nem érdeke, hogy indokolatlan esetben elrendelje, ugyanakkor indokolnia nem kell, sőt, szóban is elrendelheti érvényesen. Ha azonban a munkavállaló kéri, köteles írásba foglalni. 
Ha a munkáltató elrendeli a túlmunkát, annak teljesítését a munkavállaló nem tagadhatja meg, csak az alábbi esetekben. Egyrészről nem érvényesül ez a szabály abban az esetben, ha a munkáltató az éves kereten felül kötelezi rendkívüli munkavégzésre a munkavállalót, vagy, ha a munkáltató rendszeresen veszi igénybe túlmunkára a munkavállalót.
Másrészről az elrendelés folyamán vizsgálni kell a munkavállaló körülményeit annak érdekében, hogy a rendkívüli munkavégzés ne okozzon aránytalan sérelmet. Így nem rendelhető el rendkívüli munkaidő:
- a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke hároméves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermekének hároméves koráig,
- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor,
- nem rendelhető el rendkívüli munkaidő fiatal munkavállaló számára,
- csak hozzájárulásával rendelhető el a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő.
A törvény szerint ugyanakkor nem korlátozott a rendkívüli munkavégzés elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Túlórázás karácsonykor, húsvétkor
Munkaszüneti napon kivételesen rendelhető el rendkívüli munkavégzés, illetve rendkívüli munkaidő:

1. a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, azaz:
- a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
- az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónál,
- a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónál, valamint
- a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához, a szolgáltatás jellegéből eredően e napon szükséges munkavégzés esetén,
- a külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára.

2. Továbbá abban az esetben, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen vagy súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges.

Díjazás
A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A díjazás alapja minden esetben egy, a valóságnak megfelelően vezetett nyilvántartás, mely tartalmazza a munka kezdetének és befejezésének pontos időpontját.