Adómentes juttatások listája!

A személyi jövedelemadó (szja) törvény előírásai között meglehetősen nehéz eligazodni, különösen nem könnyű az elmúlt két évtizedben toldozott-foltozott rendelkezések között fellelni a forrásától (költségvetési, EU-s, önkormányzati, vállalkozói, civil), céljától, feltételeitől függően igencsak sokféle támogatásra vonatkozó szabályokat.

Az adómentes támogatások listája:
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú mellékletének rendelkezései értelmében a többnyire a szociális helyzethez igazodó (segélyjellegű) adómentes támogatások a következők:
– az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás [1.1. pont];

– az állami szociális rendszer keretében, illetve a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a helyi önkormányzat által nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére nyújtott közlekedési támogatás, a fogyatékossági támogatás, az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló egyesület, önsegélyező egyesület által nyújtott, a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő szociális segély [1.3. pont];

– a jogszabály alapján nyújtott állami és önkormányzati lakáscélú támogatások [1.5. pont];

– az intézeti, állami nevelést követően kapott önálló életkezdési támogatás [1.5. pont];

– a szociálisan rászoruló fogvatartott részére a szabadulásakor kapott szociális segély [1.6. pont];

– a gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás [1.7. pont];

– a menedékjogról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben felsorolt támogatások [1.10. pont];

– a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás [1.11. pont];

– a jogszabályban meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere költségvetése terhére juttatott támogatások (például a közműfejlesztési támogatás, a gázár- és távhőtámogatás) [2.5. pont];

– a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás [2.6. pont];

– a lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás [2.7. pont];

– a közszférában dolgozó magánszemélyek devizakölcsönökkel összefüggő kamattámogatása, egyszeri vissza nem térítendő támogatása [2.9. pont];

– a sportról szóló törvény alapján nyújtott támogatások [3.2.2. és 3.4. pont];

– a szja 1 százalékának felhasználásáról szóló törvény alapján a kiemelt költségvetési előirányzat terhére juttatott jövedelem [3.2.3. és 3.4. pont];

– Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó juttatás [3.2.4. és 3.4. pont];

– civil szervezetek által magánszemélynek nem pénzben adott juttatások, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb havonta a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben adott támogatás [3.3. és 3.4. pont];

– a tevékenység ellenértékének nem minősülő pénzbeli juttatás, amelyet külön törvényben meghatározott célra létrehozott, vagy a központi költségvetésről szóló törvényben egyedi támogatásban részesített, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól, a szervezet céljával összhangban kap a magánszemély [3.6. pont];

– egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány címén (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) – adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás [4.8. pont];

– a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó lakhatási támogatás [4.12. pont];

– a mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része [4.20. pont];

– az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során utólagosan folyósított támogatás [4.22. pont];

– a közhasznú jogállású szociális szövetkezet tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben adott támogatás vagy segély [4.24./b) pont];

– a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió (EU) intézménye által meghirdetett pályázat alapján az EU valamely pénzügyi alapja vagy az EU valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás [4.27. pont];

– elemi kár, katasztrófa esetén a károsultnak adott segély, támogatás, valamint a bűncselekmény áldozatának az áldozatsegítő szolgálattól kapott juttatása [6.1. pont];

– az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az EU valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, munkaerő-piaci képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a kereset-kiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt juttatott étkezési, közlekedési és szállás költségtérítés, megélhetési támogatás [7.17. pont];

– a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás [7.24. pont];

– a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás, továbbá az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetve a közoktatási intézmény saját bevételéből a sajátos nevelési igényű gyermeknek, valamint kulturális, sport és más hasonló rendezvények alkalmával a tanulóknak és kísérőiknek nem pénzben adott juttatások [8.22. pont];

– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás [8.27. pont];

– a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében nyújtott kedvezmény vagy támogatás, valamint a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztói kör egészét vagy széles körét érintő, közvetlenül vagy közvetve juttatott támogatás (visszatérítés), ideértve a közüzemi díjtartozás elengedését is [8.32. pont];

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló, 2005. évi CLXXIV. törvény alapján adómentes a magyar állampolgárságú és magyarországi lakhelyű gyermekeket, fiatal felnőtteket megillető életkezdési támogatás.

A szja-törvény 7. § (1) bekezdés n) pontja szerint nem számít jövedelemnek a társasház részére felújításra, korszerűsítésre, illetve a magánszemély részére lakóépület felújítására, korszerűsítésére jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból juttatott támogatás.

A támogatások külön csoportját képezik a magánszemélyek egymásnak adott támogatásai. Ezekre általános érvénnyel vonatkozik az a rendelkezés, amely szerint adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. E rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha a támogatás a magánszemély által, vagy más által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (ilyen például a hálapénz vagy a borravaló) [szja törvény 1. számú melléklet 4.21. és 7.2. pont].

Az adómentesség egyben járulék- és ehomentességet is jelent, és a legtöbb esetben az illetékmentesség is fennáll, de a magánszemélyek egymásnak adott támogatásai esetében ajándékozási illeték felmerülhet.